|
2015-01-14 18:21:56, szerda
|
| |
| |
A HALÁL ÉS A SZÁZÉVES ÖREGASSZONY
Magyar mépmese
Ritkán hallhatunk ma már szép magyar meséket, pedig a mesékre is szükségünk van - akár bevalljuk, akár nem. Csak talán időnk nincs mindig rá...
Nos, egy kis mosoly ma estére!
Élt az egyik faluba egy nagyon öreg asszony. Má betöltötte a száz évet. De sehogy se akart meghalni. Jaj, ha a halálra gondolt, jaj, akkor mindene belebizsergett. Hát egyszer aszongya csak elközelgett, gyütt a Halál.
- No, vényasszony, éltél már eleget, pakolj, oszt viszlek!
- Jaj, Halál, drága aranyos jó Halál, hát mán csak még nem készültem el, hát még várjál, míg elkészülök!
- Hát mire várjak má, én tégedet viszlek!
- Jaj, hagyj legalább holnapig!
No, mit tudott csinálni, addig rimánkodott, annyira tudott beszélni az az öregasszony, hogy meggyőzte a Halált. Fölírta ja a Halál neki az ajtóra, hogy el ne felejtse az öregasszony, hogy: ,,Holnap jövök!"
- De jó nagy betűkkel írjad - mondta az asszony -, mer már nem látok! Nagy betűkkel kiírta. No, lefeküdt az öregasszony nagy boldogan. Feküdt nyugodtan. Na de hamar eljött a holnap. Gyün a Halál megint.
- No, öregasszony, gyüttem érted! De most má egy szó sincs! Viszlek!
- Jaj, Halál, hát nézz oda ja az ajtóra! Hát oda van írva, hogy csak holnap gyüssz!
Jaj, olvassa a Halál: ténleg oda vót írva, hogy csak hónap.
- Jaj, még legalább egy óra hosszát adjál!
- Na, jól van no, mán ha idáig éltél, mán hagylak még egy óra hosszáig élni. Most elmegyek, de egy óra múlva gyüvök érted, oszt viszlek.
Ja, elment a halál. na az öregasszony reszketett, mint a nyárfalevél.
Mindene csak úgy csörgött, a csontjai. Jaj, hová tűnjek, micsáljak, hová tűnjek? Vót neki egy mézes hordó, belebújt. A mézes hordóba belebújt, de lyuk vót a fenekén. Hát ez nem jó. Ez megtalál itten, ha én látom ütet, ő is lát engem. Kibújt a mézeshordóbúl, szétszakította a dunyháját, belebújt a pelyhébe. Hó, még a haja is, mindene pelyhes vót. Gyütt a halál.
- Hol vagy, öreganyó?
Nem látta sehol. Keresi, körül-körülmegy a házon. Az öregasszony meg nagy boldogan örült, hogy biztos nem találja meg őtet.
- Hol vagy, hol vagy?
Egyszer csak kajbál:
- Itt vagyok! Itt vagyok! - az öregasszony. - Itt vagyok, találj meg!
Nem találta sehol a Halál. Egyszer kigyugta az asszony, fölkelt a tollúból. Jaj, úgy megijedt a halál, hogy mindjárt elszaladt: arra a mézesre ráragadt az a sok pehely, az a sok tolú, hogy annak ember ábrázatja nem vót. A Halál úgy megijedt. hogy az elszaladt, úgyhogy azóta se vót az öregasszonyér.
Tán még most is él, ha meg nem halt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pajzán történetek&mondák |
|
|
|
Címkék: belebizsergett, szétszakította, öregasszonyér, mézeshordóbúl, öregasszony, rimánkodott, vényasszony, nyárfalevél, elközelgett, elkészülök, szükségünk, reszketett, betöltötte, hallhatunk, készültem, ábrázatja, dunyháját, elszaladt, nyugodtan, bevalljuk, micsáljak, körülmegy, meggyőzte, boldogan, ráragadt, megijedt, aszongya, meghalni, legalább, lefeküdt, pelyhébe, hosszáig, betűkkel, felejtse, belebújt, beszélni, egyik faluba, nagyon öreg, száz évet, halálra gondolt, öregasszony nagy, öregasszony reszketett, mézes hordó, mézes hordóba, mézesre ráragadt, HALÁL ÉS SZÁZÉVES ÖREGASSZONY,
|
|
Online
